Feltöltés alatt...

Kalotaszeg

"Kevesen tudják, hogy a mai Kalotaszeg már csak utolsó keleti maradványa annak a Kalota nevű nagy területnek, mely a középkorban a Berettyótól a Sebes-Körös forrásvidékéig ezt a nevet viselte" - írta Kelemen Lajos Kalotaszeg történelmi és műemlékei című tanulmányának bevezető soraiban fél évszázaddal ezelőtt. Budapesttől alig 350 km-re fekvő vegyes nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, muemlékeivel. A Gyalui-havasok, Bihar komor hegyei és a szelídebb Meszes határolja nyugat felé azt a dombos fennsíkot, melynek északnyugatra az almási Dezso-vár, nyugatra Sebes-vár és délre Léta vára félhold formájában övezi a központi fekvésű Gyalu várát. Ennek a négy várnak ölén van Kalotaszeg magva, de Kolozsvártól északra és keletre is találunk olyan falvakat, melyeknek építészete, holt és élő hagyományai - egy vagy több ponton - a törzzsel rokonságot mutatnak.

Kalotaszentkirály-Zentelke

Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán- csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő- domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi- medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1167 lélekszámú település. A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly). Református templom. A kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklósajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették. Ady emlékmű a Kalota partján az óvoda mellett állították annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt. A falu 1991-óta megrendezett nyári tánctáborairól is nevezetes. Szent István-szobor (Dienes Attila alkotása). Hagyományőrző szoba. Szüreti mulatság minden év október elején.









Sebesvár – Bologa

Bánffyhunyadtól 14 km-re északnyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik, Kissebeshez tartozik, melytől 3 km-re délkeletre van. Egykori földvára római castrum helyén állott, a népvándorlás korában elpusztult. Ennek helyén épült fel kővára a tatárjárás után, amely uradalmának központi helye után a Hunyad nevet is viselte. 1317-ben Elefánti Dezső foglalta el a Borsáktól a király számára. 1399-től Mircea havasalföldi vajdáé, majd 1408-ban újra az erdélyi vajdáké. A 15. században bővítették. 1660. május 22-én ide hozták a fenesi csatában megsebesült II. Rákóczi Györgyöt, majd innen vitték Váradra. 1709-ben az osztrákok lerombolták, de az 1800-as években egy részét újra felépítették. A falunak 1910-ben 1014, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. A Sebes patak és a Körös összefolyásánál hegyorom tetején állnak a kalotaszegi várak egyikének, Sebesvár várának jelentős maradványai. A várral szemben a patak túloldalán levő hegytetőn római erőd maradványai láthatók.

Király barlang

A Runcsor és Caprei-patakok vidékén három nagy kiterjedésű barlang található, a Páfrányos-, a Kecskés-, és a Király-barlang, egy viszonylag kis kiterjedésű hidrokarsztikus rendszer részeként, mely a Runcsor-víznyelő és a Bulbuci-vízkelet között jött létre. A Király-barlang a Királyerdő-hegység egyik legjelentősebb barlangja, bár jelenlegi hossza nem haladja meg a 3500 métert. Roppant változatos és gazdag kérgezettsége van. Magában foglalja a legnagyobb földalatti termét a hegységnek, mely 300 m hosszú és 40 m széles. A barlangban, a földalatti folyónak köszönhetően, tiszta és tökéletesen csiszolt fekete, fehér erezettségű mészkövek találhatók.









Szelek barlangja

A barlangrendszer labirintusos jellegű. Négy emeleten, egy aktív és három fosszilis járatból áll. A szintkülönbsége 162 m. Egy észak-északkelet – dél-délnyugat irányú főhálózat alkotja, amibe számos köztes járat torkollik. A barlang bejárata (356 m tengerszint feletti magasságban) viszonylag szűk. A bejutást beépített lépcsőfokok segítik. A bejárat után a barlangi patakkal találkozunk, ami folyás irányban rövidesen eltűnik, és a Frântura-tisztáson tör majd a felszínre. A folyásiránnyal szemben haladva érhetjük el a táborozóhelyként is használt Medencék-termét. A kezdeti szakaszt barlangi turisták is szokták látogatni, de a barlang teljes egészét csak jól felszerelt kutatócsoportok. A turistáknak bemutatott szakasz bővelkedik a látnivalókban. A kezdeti, vizes szakasz után a járat kitágul, de 300 méter után ismét összeszűkül a Pokol tornácánál. Ez után a járat alakja megváltozik, magassága csak ritkán haladja meg a másfél métert. Ezen a szakaszon találkozhatunk egy nagyon látványos cseppkővel, a hatalmas Torpedóval. Rövidesen következik a Létra-járat, ami az I. emeletre vezet. Az aktív járat egy szifonba torkollik. Az első szint már fosszilis. Legfőbb jellegzetessége a bonyolult meanderek, és az, hogy több helyen összeköttetésben van a fő aktív járattal, amivel 25-30 méteres aknák kötik össze. Másik jellegzetesség a nagy kiterjedésű termek jelenléte is. A barlang még további két emeleten nyújtozik tovább. A járatok összhossza meghaladja a 47.000 métert. 2003-tól kezdve egy látogatói szakaszt építettek ki 730 méter hosszan. A barlang zárt. A Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub gondnokságában van. Látogatás csakis előzetes egyeztetés után, idegenvezetővel lehetséges. A látogatói szakasztól eltekintve csak gyakorlott barlangászoknak ajánlott.

Vigyázó – Kalotaszeg őre

A Vlegyásza- (Vigyázó-) hegység (románul Masivul Vlădeasa) az Erdélyi-középhegységben található Bihar-hegység északi része. Egykori elnevezése a Kalota-havas). Kalota-hegységnek nevezte már Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára is, Magyarország egyik legrégibb, általa 1528-ban rajzolt térképén és ezt az elnevezést használták az 1600-as és 1700-as évek térképei is. Önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja. Itt található a Bihar-hegység második legmagasabb csúcsa, az 1836 m-es Vigyázó- (vagy Vlegyásza) csúcs.

Havasrekettyei vízesés

A falu és környéke a túrázók paradicsoma. A településtől 2 km-es gyalogúton érhető el az 1280 méteres magasságban fekvő Padis-turistaház, mely kiindulópontja a Bihar-hegység keleti, valamint a Gyalui-havasok északi lejtőire valamint a Meleg-Szamos forrásvidékére induló gyalogtúráknak, aSzamos-bazár bejárásának. Havasrekettye közelében szép vízesés is található, és e turistaháztól könnyen elérhető a Ponori sziklalabirintus és a Csodavár lenyűgözően szép sziklaalakzatait és víznyelőket, de innen érhető el a Funtinel (Funtinella) nevű fennsík is, ahol Vasvári Pál 1849-ben a szabadságharc egyik csatájában hősi halált halt. A Székelyjó szurdokvölgyében található 24 m magas vízesés a faluból egy 5 km hosszú erdei úton közelíthető meg.



Fehér sziklák

A Fehér-Sziklák egy hatalmas mészkőképződmény, melynek legmagasabb csúcsa az 1557 m-es Visszhangos-kövek (Piatra Grăitoare). A sziklák és környezetük a Vlegyásza-hegység egyik legcsodálatosabb természeti képződményét alkotják. A sziklák autóval is megközelíthetők (a vízeséstől 2,8 km), parkolás után kb. 20 perces gyaloglással juthatunk el a lábaikhoz. Az út első fele könnyű séta, a második fele már kissé meredekebb, de átlagos erőnléttel is teljesíthető.



Szamos bazár

A Szamos-bazár (román nyelven: Cheile Someşului Cald) egy körút, a Pádis-karsztvidék egy kicsiny része, mely egy káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben, a Meleg-Szamos forrásvidéke. Szamos-bazár a Meleg-Szamos forrásánál található sziklafalak, sziklatornyok, vízesések, barlangok látványos együttese. A Szamos-bazár körútja a Pádis-fennsík legészakibb részén, a Meleg-Szamos medencéjében járható be. A Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a “bazár” elnevezést.









Csodavár

A Bihar-hegység szívében, a Pádis-fennsíkon található a hegység leglátványosabb barlangja, a Csodavár (románul: Cetă?ile Ponorului), aminek a bejárata, a Portál lett a hegység szimbóluma. A barlangot 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, és K. Nagy Sándor írt róla először, a Biharország című könyvében. Czárán Gyula, az erdélyi turizmus apostola építette ki a Csodavár körüli dolinarendszert (turistautakat jelölt ki és tett járhatóvá, kilátókat épített, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a Csodavárra), de a barlang tulajdonképpeni feltárása csak 1929-ben kezdődött.

Pádis

Az Erdélyi-szigethegység közepén található festői Pádis fennsík, Románia, Erdély és Európa egyik legérdekesebb és legértékesebb turistaparadicsoma. A karsztjelenségek valamennyi változata megtalálható itt aránylag kis helyen (Csodavár, Aragyásza barlang, Eszkimó jégbarlang, Fekete zsomboly, Ponor vízkelet, Medve barlang, Szamos bazár stb.), másrészt ez a hely évente kb. 200 napon át megfelelő körülményeket biztosít a téli sportok szerelmeseinek.

Bélesi tó

A helyi anyagok felhasználásával 1978-ben épült völgyzáró gát a Melegszamos vizét tartja vissza, 225 millió köbméter víz tárolására képes. A gát magassága 92 m, szélessége 400 m, a tó hossza 17,3 km a vízfelület 826 hektárnyi. Alatta nyugszik a hajdani Béles település. Annak idején, a 60-as években az ott lakó családokat felköltöztették a dombra. Az egyedüli lábon maradt épület a templom volt. Nyáron, amikor a víz szintje alacsony még ma is látszanak falai.